11

Magyar Szerves Bölcselet

A megnevezésről.

Magyar, mert mi magyarok vagyunk és ezért magyarul magyarázzuk a világot, az Istent, az egész Teremtést, a Természetet és magát a Teremtőt is. Szerves, mert a szervesen működő Élet, a Természet mintájára, ennek a mintázatnak a lehetőség és képesség szerinti követésére vállalkozunk gondolkodási rendszerünk felvázolása közben. Bölcselet, mert bölcselkedünk, tehát a szellemi bővelkedés bőségét kívánjuk megragadni, megfogalmazni. Maga a bőség fogalmunk nem csupán anyagi természetű vonatkozással rendelkezik, hanem jelentette egykoron a magyar nemzetségfőket is és a mai napig rokonainknál, a tuvai és altaji, ill. a mongol népeknél a sámánt is.

10

Az un. ószövetségi (másképpen mózesi) "teológia" nem elődje vagy alapja a jézusi tanításnak, hanem csak történeti, esetleg teológia történeti előzménye, díszlete. A nagy és a kisegyházak/felekezetek egyaránt szerves egységnek tekintik a kettőt. Pedig Jézus tanítása lényeges pontokon különbözik, sőt alapjaiban más szemléletű a héber gondolkodáshoz képest. A kettő összemosása csupán arra szolgál, hogy az egyes vezetők hatalmi vágyaikat alátámaszthassák. Ugyanis az evangéliumok tanítása erre alkalmatlan. Ezért is nagyon esetlegesek az eszmei kapcsolatok, csupán az általános (emberi) erkölcsi törvények tekintetében lelhető fel. Az Újszövetség szövegében található ószövetségi idézeteket a vallási közeg hívja elő, hogy érthető legyen a tanítás, de nem ezekre alapozódik. Sehol sem olvasható az Jézustól vagy akár Pál apostoltól, hogy az Ószövetségre hivatkozna, mint alapra, hanem csak így: nálatok is írva van, ahogy Mózesnél is van... Csak azt mondják: még nálatok is megtalálható ez vagy az az elem. A szemlélet, a szellemi kiinduló pont viszont teljesen más.

9

A magyarság előtt az a feladat áll, hogy a vallásként létező jézusi tanításból, ami egy lelki működési mintázatot szült, szellemi tanítást vagy másképpen a Tanítás szellemi oldalát bontsa ki. Ebben is nagy mértékben fog segíteni minket a magyar nyelvünk. Azonban ezt hirdetnünk is kell majd, mert ha megtartjuk magunknak ezen ismereteket, nem leszünk különbek más nemzeteknél. Rá kell mutatnunk és meg kell értetnünk az európai népekkel, hogy a köreikben megfogalmazódott kételyek, és az elégedetlenség a keresztény tanítással szemben, a kereszténység gondolatkörének kizárólagosan vallási vetületként való tárgyalása és a hatalomközpontú felfogásából következik. Sikerülnie kell ezt a szemléletet megváltoztatni és szerte az általunk lakott földrészen elterjeszteni, hogy a Tanítás az élet tanítása. Ha sikerül ezt megvalósítanunk ismét a földrész vezető összetartó ereje leszünk, kovászai az európai népeknek.

8

1. Az emberiség műveltsége tapasztalatok összegződése. Minden ember  életútján ismereteket, tapasztalatokat szerez a megelőző nemzedékek embereitől. Ezt saját magában, és saját magán átengedi, megszűri. Ezt aztán kiegészíti a saját életének tapasztalásaival, illetve feldolgozott és kiértékelt ismereteivel, tudásával.
2. Az emberi létezés alapja a szellemi tevékenység+beszéd [a közlés]. A mai ember közösségi tevékenysége révén emelkedett ki egykoron. A korábbi társadalmakban természetszerűleg halmozódtak a nemzedéki ismeretek. Ez egyúttal a szellemi tevékenység fokozatos tudatosulását is magával hozta.Azonban ezzel együtt nemzedékről nemzedékre változnak is az ismeretek, a tudás a menet közben megismertek hatására.
3. Területi szétterjedése közben az eredetileg egységes fogalom kincs szétválhat és az időközben szerzett tapasztalatok, ismeretek, megfigyelések a növekvő távolságok hatására eltérő megfogalmazásokat sőt vélekedéseket eredményeznek a csoportokban. Ez azt jelenti, hogy ugyan arra a jelenségre, más és más jelsorokat, azaz szót fognak használni. Így változik fokról fokra a szókincs a nemzedékek hosszú sora alatt. Ennek a sebessége természetesen erősen függ az adott társadalom belső kapcsolatainak ingergazdagságától (tehát, minél több és gyakoribb a beszéd a csoport tagjai között, annál nagyobb a változás sebessége).
4. Az igazán nagy törés, ami a mondai hagyományokban is nyomot hagyott, a gazdálkodási váltással, a természeti gazdálkodásról a termelő gazdálkodásra váltással történik. Ezt élték meg a bűnbe esés tetteként. 
5. Ez a hatalmi kérdést is előtérbe helyezte. Az eltérő nyel, sőt akár nyelvszerkezet a mások feletti hatalom gyakorlását is elősegítette. Gondoljunk csak arra, hogy már az eltérő fogalmazás is lehetőséget ad az ismeretek elrejtésére. Mert a tudás hatalom, ahogy a mondás tartja. Az emberek ismereteikből élnek. Aki ezeket, vagy ezek áramlását uralja, egyúttal a társadalmat is uralhatja. Az ismeretek gazdagsága hozza létre az anyagi szintű gazdagságot is.
6. Sokszor mondják, hogy a magyar nyelv a Teremtés nyelve.  Ebben sok igazság van, de: ez azért nem egy "földön túli" nyelvet jelent, hanem azt, hogy az emberi közösség kezdetekor létrejövő nyelv egyenes származéka. Mert afelől azért bizonyosak lehetünk, hogy az ember számára, amióta csak embernek nevezhetjük magunkat, léteznie kellett egy tudatos jelrendszernek, fokozatosan fejlődő és alakuló nyelvnek, ahhoz, hogy közösségi létünk előrehaladjon.

7

Eszközdíszek

Maga az eszköz adja az alakot, amire a díszítés jelenti a ruhát. Az eszköz pedig annak a cselekvésnek, munkálkodásnak a "megtestesítője", "megnyilatkozása", amit magával az eszközzel végzünk.

5

Egy monda elbeszélésekor a mesélő/előadó és a hallgatósága kilép a mindennapi időből és átlép a monda időtlenségébe. 

A mondai háttér is rávilágít, hogy az indoeurópai népek nyelvrendszere – és ezzel szellemi alapmintázata – a velünk közös szellemi alapmintázatból válik ki, lényegül át, egy más, az eredetitől különböző gondolkodási irányultság következményeként. Ez az új, máig tartó irányultság a bírvágy, a hatalom.

Az ősnyelv alapszerkezete kötődhet egy életvitelhez, ez az un természeti népek életvitele.

Az ember, mint az élőlények általában, ragaszkodik megszokott életmódjához. Az életmódnak, az ember esetében, a gondolkodás az alapja, ami valószínűleg szorosan összefügg a közös cselekvések, tevékenységek rendszerével, azok megszervezésével.  - Az állatok esetében a közös cselekvés csupán ösztönszerű és egymás számára elenyésző ismeretet és tapasztalatot tudnak átadni. Így egy állat még hordában is lényegébe véve egyedül van. A másik egyed tapasztalatát nem tudja megjeleníteni, jelenvalóvá tenni a maga számára. - A közösségi szervezet cselekvéseiből alakulhatott ki - annak fejlődésével párhuzamosan - maga a közösség is.
A nyelvek tekintetében ma a kutatók adottnak veszik a létező nyelvcsaládokat és ezt a jelenlegi tényt vetítik vissza a múltba és keresik az "ősnyelvet", az adott nyelvcsalád "ősi" alakjait. 
A nyelvek az ipari forradalom előtt mindig élő, folyton változó fogalmazási közegrendszert jelentettek.  Az esetlegesen - azaz esetleges területi, gazdasági és kulturális egységek mentén - létrejövő központosított államok hivatalos - ügyintézési - nyelvei, valószínűleg egy gyorsan lezajló folyamat eredményeként, holt nyelvekké válnak a hírközlési eszközök fejlettsége okán. Az eredeti nyelvet az írás megörzi, de az így elszakad a mindennapi ténylegesen beszélt nyelvtől.
Ez a folyamat a mai napig zajlik és mostanra szinte értelmetlenné tette az iskolában tanult nyelvtant.

4

Bölcselet:

• szellemi tartalmak rendszerezett megfogalmazása.
• A magyar nyelvnek magyarázó ereje van és ezzel magyarázó szerepe is.
• A mi bölcseletünk alapszerkezete nyelvünkben van elrejtve. A magyar a nyelvében él, a nyelv hordozza a szellemiségünket.

3

A ruha a lélek képe az emberen, hiszen a lélek/ a lélegzet szorosan borítja az embert, az emberi testet. Tehát az ember szellemi testét, a lelki test borítja, ez anyagi megnyilvánulásában a ruházat. Ez szertartási öltözékként a Szűr. A szűr a külső anyagi hatásokat megszűri. Szellemi szűrő. A Szűr mintázata a gondolkodás szellemi mintázatának megjelenése, vetülete a lelki testen, képekben fogalmazva.

Ha nincs Szűr, marad a Zűr vagy az Űr.

2

A művészetek ábrakincse mindig a készítő/készíttető közeg szellemi világképét, világlátását bontja ki, jeleníti meg, tárgyiasítja anyagi minősége szerint.

1

• Róma és általában is bármiféle indoeurópai műveltség nem jelent műveltségforrást. Mindig valahonnan származik, mindig át van alakítva a szellemi tartalom lelki mintázatba.
• A lelki mintázat, lehet szűz-i boszorkányos vagy tündéri.
• Aki a teremtés eredményét – a természetet – a maga saját rendszerében akarja megismerni és kezelni, le kell mondjon arról, hogy uralkodhat felette. A szerves gondolkodású ember, illetve társadalom, a természet, a teremtés részeként éli meg önmagát és így benne levőként, lesz gazdája, gondozója a természetnek. Ellenben a szervetlen gondolkodású ember vagy társadalom elkülöníti magát tudatilag a természettől és csak uralkodva képes kezelni, de inkább csak birtokba venni, feldolgozni azt.